A sugárzás fajtái Nem ionizáló sugárzás
Néhány példa a nem ionizáló sugárzásra a látható fény, a rádióhullámok és a mikrohullámok (Infographic: Adriana Vargas/IAEA)
A nem ionizáló sugárzás alacsonyabb energiájú sugárzás, amely nem elég energikus ahhoz, hogy elektronokat leváljon az atomokról vagy molekulákról, akár anyagban, akár élő szervezetekben.Az energiája azonban rezgésbe hozhatja ezeket a molekulákat, és így hőt termel.Így működnek például a mikrohullámú sütők.
A legtöbb ember számára a nem ionizáló sugárzás nem jelent veszélyt az egészségére.Azonban az egyes nem ionizáló sugárzás forrásaival rendszeresen érintkező munkavállalóknak különleges intézkedésekre lehet szükségük, hogy megvédjék magukat például a keletkező hőtől.
A nem ionizáló sugárzás néhány további példája a rádióhullámok és a látható fény.A látható fény egyfajta nem ionizáló sugárzás, amelyet az emberi szem képes érzékelni.A rádióhullámok pedig egyfajta nem ionizáló sugárzás, amely láthatatlan a szemünk és más érzékszerveink számára, de a hagyományos rádiók képesek dekódolni.
Ionizáló sugárzás
Néhány példa az ionizáló sugárzásra: bizonyos típusú rákkezelések gamma-sugárzással, röntgensugárzással és az atomerőművekben használt radioaktív anyagokból kibocsátott sugárzással (Infographic: Adriana Vargas/IAEA)
Az ionizáló sugárzás olyan energiájú sugárzás, amely képes elektronokat leválasztani az atomokról vagy molekulákról, ami atomi szinten változásokat okoz, amikor kölcsönhatásba lép anyaggal, beleértve az élő szervezeteket is.Az ilyen változások általában ionok (elektromosan töltött atomok vagy molekulák) termelésével járnak – innen ered az „ionizáló” sugárzás kifejezés.
Nagy dózisban az ionizáló sugárzás károsíthatja szervezetünk sejtjeit vagy szerveit, vagy akár halált is okozhat.A megfelelő felhasználások és dózisok, valamint a szükséges védőintézkedések mellett ennek a sugárzásnak számos jótékony felhasználása van, például az energiatermelésben, az iparban, a kutatásban, valamint a különböző betegségek, például a rák orvosi diagnosztikájában és kezelésében.Míg a sugárforrások használatának szabályozása és a sugárvédelem nemzeti felelősségi körbe tartozik, a NAÜ támogatást nyújt a törvényhozóknak és a szabályozó hatóságoknak a nemzetközi biztonsági szabványok átfogó rendszerén keresztül, amelyek célja a munkavállalók és betegek, valamint a lakosság és a környezet védelme a potenciális veszélyekkel szemben. az ionizáló sugárzás káros hatásai.
A nem ionizáló és az ionizáló sugárzás eltérő hullámhosszúságú, ami közvetlenül kapcsolódik az energiájához.(Infografika: Adriana Vargas/NAÜ).
A radioaktív bomlás és az ebből eredő sugárzás mögötti tudomány
„Radioaktív bomlásnak” nevezik azt a folyamatot, amelynek során egy radioaktív atom a részecskék és az energia felszabadulásával stabilabbá válik.(Infografika: Adriana Vargas/NAÜ)
Az ionizáló sugárzás származhat pl.instabil (radioaktív) atomokamint átmennek egy stabilabb állapotba, miközben energiát szabadítanak fel.
A legtöbb atom a Földön stabil, elsősorban a részecskék (neutronok és protonok) egyensúlyi és stabil összetételének köszönhetően a központjukban (vagy atommagjukban).Az instabil atomok bizonyos típusaiban azonban a protonok és neutronok számának összetétele a magjukban nem teszi lehetővé, hogy ezeket a részecskéket egyben tartsák.Az ilyen instabil atomokat „radioaktív atomoknak” nevezik.A radioaktív atomok bomlásakor energiát szabadítanak fel ionizáló sugárzás formájában (például alfa-részecskék, béta-részecskék, gamma-sugarak vagy neutronok), amelyek biztonságos hasznosítása és felhasználása esetén különféle előnyökkel járhat.
Feladás időpontja: 2022. november 11