Melyek a leggyakoribb radioaktív bomlási típusok? Hogyan védekezhetünk a keletkező sugárzás káros hatásai ellen?
Attól függően, hogy milyen részecskéket vagy hullámokat bocsát ki az atommag a stabilitás eléréséhez, a radioaktív bomlás különböző típusai léteznek, amelyek ionizáló sugárzáshoz vezetnek. A leggyakoribb típusok az alfa-részecskék, a béta-részecskék, a gamma-sugarak és a neutronok.
Alfa-sugárzás
Alfa-bomlás (Infografika: A. Vargas/IAEA).
Az alfa-sugárzás során a bomló atommagok nehéz, pozitív töltésű részecskéket szabadítanak fel, hogy stabilabbá váljanak. Ezek a részecskék nem tudnak behatolni a bőrünkbe, hogy kárt okozzanak, és gyakran akár egyetlen papírlappal is megállíthatók.
Ha azonban alfa-sugárzó anyagok kerülnek a szervezetbe légzéssel, evéssel vagy ivással, közvetlenül a belső szöveteket tehetik ki, és ezáltal károsíthatják az egészséget.
Az americium-241 egy olyan atom, amely alfa-részecskéken keresztül bomlik le, és világszerte füstérzékelőkben használják.
Béta-sugárzás
Béta-bomlás (Infografika: A. Vargas/IAEA).
A béta-sugárzás során az atommagok kisebb részecskéket (elektronokat) bocsátanak ki, amelyek áthatolóbbak, mint az alfa-részecskék, és energiájuktól függően átjuthatnak például 1-2 centiméternyi vízen. Általánosságban elmondható, hogy egy néhány milliméter vastag alumíniumlemez képes megállítani a béta-sugárzást.
Néhány a béta-sugárzást kibocsátó instabil atomok közül: a hidrogén-3 (trícium) és a szén-14. A tríciumot többek között vészvilágításban használják például a sötétben a kijáratok jelzésére. Ez azért van, mert a trícium béta-sugárzása a foszforanyagot elektromosság nélkül, a sugárzással kölcsönhatásba lépve világítani kezdi. A szén-14-et például a múltbeli tárgyak kormeghatározására használják.
Gamma-sugarak
Gamma-sugarak (Infografika: A. Vargas/IAEA).
A gammasugarak, amelyeknek számos alkalmazási területe van, például a rákkezelésben, elektromágneses sugárzásnak minősülnek, hasonlóan a röntgensugarakhoz. Egyes gammasugarak áthatolnak az emberi testen anélkül, hogy kárt okoznának, míg másokat a szervezet elnyel, és kárt okozhat. A gammasugarak intenzitása vastag beton- vagy ólomfalakkal csökkenthető olyan szintre, amely kevésbé veszélyes. Ezért olyan vastagok a rákos betegek sugárterápiás kezelőhelyiségeinek falai a kórházakban.
Neutronok
Az atomreaktorban zajló maghasadás a neutronok által fenntartott radioaktív láncreakció egyik példája (Grafika: A. Vargas/IAEA).
A neutronok viszonylag nagy tömegű részecskék, amelyek az atommag egyik fő alkotóelemei. Töltetlenek, ezért közvetlenül nem ionizálnak. Az anyag atomjaival való kölcsönhatásuk azonban alfa-, béta-, gamma- vagy röntgensugarakat hozhat létre, amelyek aztán ionizációt eredményeznek. A neutronok áthatolóak, és csak vastag beton-, víz- vagy paraffintömegek állíthatják meg őket.
A neutronok számos módon keletkezhetnek, például atomreaktorokban vagy nagy energiájú részecskék által a gyorsítónyalábokban kiváltott nukleáris reakciókban. A neutronok jelentős közvetett ionizáló sugárzás forrását jelenthetik.
Közzététel ideje: 2022. november 11.